Mindig magasabbra! Nem csak a kávébab típusa gyakorol nagy hatást a kávé ízére, hanem a tengerszint feletti magasság is, ahol a kávét nevelték. Bár egzakt összefüggés nincs, általánosságban mégis elmondható, hogy a termesztési magasság jól meghatározott ízjegyeket eredményez az elkészült italban. Minél magasabbról jön a kávé, annál sűrűbbek a babok és annál intenzívebb az íz.

A közvetlenül hegytetőről származó fajták jellegzetes bogyósgyümölcsös jegyeket hordoznak. Ilyenek például az Etiópiában 1525 méteren nevelt Arabica változatok. A hawaii Kona területen 610 méter magasságban termesztett fajták íze kifinomult, lágy. Minderre az a magyarázat, hogy a hegytetőn a körülmények sokkal mostohábbak: a fényszint és a kevesebb oxigén miatt a kávé lassabban fejlődik, ezért maga a termés állaga sűrűbb, íze karakteresebb lesz.

A nagy magasságon termesztett fajtákat látják el a szakértők SHB jelzéssel. Az ilyen kávé pörkölés után is jól őrzi ízvilágát, ezért nagyon értékes.

Az alacsonyabban nevelt babok könnyebben égnek el és veszítik el jellegzetes jegyeiket, ellentétben az SHB-babokkal, amelyek elég kemények ahhoz, hogy ízvesztés nélkül is elviseljék a pörkölőgépek magas hőmérsékletét.

A következő táblázat megmutatja, hogyan függ össze a magasság és a kávé íze.

1525 méter (5000 láb) felett
Ízjegyek: bogyósgyümölcsös, fűszeres, némi virágos (florális) kísérőízzel
Termőterület: Etiópia, Kenya, Guatemala, Kolumbia, Celebesz, Pápua Új-Guinea

1220-1525 méter (4000 - 5000 láb)
Ízjegyek: citruszos, mogyorós, csokoládés
Termőterület: Costa Rica, Jáva, Szumátra, Nicarauga, Mexikó

915 - 1220 méter (3000 - 4000 láb)
Ízjegyek: selmyes és édeskés
Termőterület: Brazília

610 - 915 méter (2000 - 3000 láb)
Ízjegyek: enyhe, kifinomult
Termőterület: Hawai

Ha felcsigáztunk, akkor ezeket a cikkeket feltétlen olvas el:

• A kávé ízjegyei
• Az kávé osztályozásának szempontjai