Így mind a fogyasztók, mind a beszállítók pontosan tudhatják, mit is vesznek meg.

AA

Ez a jelölés a babok átlagosnál nagyobb méretére utal. Ennek az osztályozás szempontjából azért van jelentősége, mert a bab nagysága és íze összefügg - bár e szabály alól sok kivétel van. A többi betűkombináció szintén méretre utal, a sorrendben következő még mindig átlag feletti méretre utaló jelek az AB és az A.

EXCELSO

Elsősorban a kolumbiai kávéval kapcsolatban használják e kifejezést. Szintén a méretet jelöli, eggyel kisebb, mint a kolumbiai Supremo.

ALTURA

A spanyol szó jelentése: magasság. Az adott kávét magasan fekvő helyen termesztették.

STRICTLY SOFT BEAN, SSB

Szó szerint annyit tesz: szigorúan puha bab. A kifejezés - amelyet helyenként Strictly Soft Grown (SSG), vagyis szigorúan puhán nevelt formában is használnak - azonban a magasságra vonatkozik, 4000 lábnál (1,220 méternél) alacsonyabban fekvő területen termesztett kávét jelöl. A "szigorúan" szó "szigorúan ellenőrzött"-et jelent. Az így nevelt kávé gyorsabban érik, puhább és porózusabb lesz. Az ilyen babok kiegyensúlyozottabb ízvilágú kávét eredményezhetnek, mint a hegytetőkön termesztett, szegényesebb fajták.

SUPREMO

Ezzel szintén a kolumbiai kávékat jelölik, a szó nagyobb magasságra - és jobb minőségre - utal, mint az Excelsio.

HARD BEAN, HB

Szó szerint véve kemény bab, időnként Hard Grown (HG), vagyis keményen termesztett formában is használják. Az 1220 - 1370 méter között fekvő területeket jelölik így. Mivel az íz és a termesztési magasság összefügg egymással, a HB jó minőségű kávéra utal.

ATRICTLY HARD BEAN, SHB

Szigorúan ellenőrzött kemény bab, helyenként Strictly Hard Grown (SHG), vagyis szigorúan nevelt formában használják. Ezzel a névvel az 1370 méter feletti magasságban termesztett kávékat illetik. Az így nevelt termések lassabban érnek, keményebbek, sűrűbbek, ízviláguk összetettebb. Sokan az SHG-kávékat tartják a legjobbnak.

Az egyéni preferenciák alapján pedig az alábbiak szerint tehetünk különbséget az egyes kávébabok tekintetében:

1. Származás: a kávébabok eredete nagyban befolyásolhatja az ízét és minőségét. A kávéfajták, például Arabica és Robusta, különböző ízprofilokkal rendelkeznek, és a termőterület, a termesztési körülmények és a feldolgozási módszerek mind hozzájárulnak az íz kialakulásához.
2. Magasság és terület: a kávészemeket milyen magasan termesztették, és milyen területen termesztették (hegyvidéki vagy síkvidéki terület), szintén hatással van az ízre és minőségre. Általában a magasabb területeken termesztett kávék finomabb ízűek és komplexebb aromával rendelkeznek.
3. Szüreti idő: a kávé szüretelési ideje befolyásolja az érettségi szintet, ami hatással van az ízre és aromákra. A túl korán vagy túl későn szedett kávébabok nem mutatják meg a legjobb ízjegyeket.
4. Feldolgozási módszer: a kávébabok feldolgozása, például a száraz vagy nedves feldolgozás, a fermentálás hossza és más technikák nagyban befolyásolják az ízt és aromát.
5. Méret és súly: A kávébabok mérete és súlya szintén fontos lehet az osztályozás során. Általában a nagyobb méretű és súlyú kávébabok jobb minőséget jelenthetnek.
6. Szín és megjelenés: a kávébabok külső megjelenése, például színe és egységes formája is fontos szempont lehet az osztályozás során.
7. Íz és aromák: végül, de nem utolsósorban az íz és aromák értékelése is kulcsfontosságú. A kávé minőségét sokszor az alapján ítélik meg, hogy milyen gazdag és kiegyensúlyozott az íze, milyen intenzív és kellemes az aromája.

Ezek csak néhány példa a kávé osztályozásának szempontjaira, és az osztályozási rendszerek és szabványok országonként és szakmánként eltérhetnek.